Lélekben már előre koncertezem – interjú Müller Péter Sziámival

Müller Péter Sziámi

Az underground és a mainstream zenei élet meghatározó művésze, több mint tíz éve a Baltazár Színház oszlopos tagja, a Bartók Plusz Operafesztivál és a Sziget alapítója. Pályafutása alatt többféle stílusban és formációban rengeteg helyen fellépett, hogy csak néhányat említsek, a Wigwamtól kezdve, a Sziget fesztiválon, a Kobuci Kerten, a Dürer-kerten, vagy a Kispipán át a Kongresszusi Központig és a MÜPA-ig. Tavaly pedig nagykoncertje volt az Erkel Színházban.

Müller Péter Sziámival dalszövegekről, jubileumról és kívánságokról beszélgettünk.

– Jó korán, még gyerekként már elkezdtél költészettel foglalkozni. Jelenleg milyen arányban tevődik össze az életedben a zene és a költészet? Mitől függ egy szövegből vers, vagy dal lesz-e?

Müller Péter Sziámi: – Mostanában nagyon erős hangsúlyt kapott az életemben a dalszerzés, ami jóval több a szövegírásnál. Ugyanakkor nem zeneszerzésről beszélek, az nem a szakmám, és csak ritkán megyek túl az énekdallam kitalálásán, kíséretszerkesztést, hangszerelést elvétve vállalok csak be. De mindig énekdallammal jutnak eszembe a dalszövegek, mindig bennem van a tempó, él bennem egy dalszerkezet, hangsúlyok, előrehozások, amikor nem “csak” verset írok.

– Igen színes, sokoldalú életednek állomásai egy könyvet megtöltenének. Van olyan zenei korszak, vagy szakasz az életedből, amire a legszívesebben emlékszel vissza? 

– Mindegyik nagyon jó és izgalmas volt, tele fontos barátságokkal és tanulással. Dévényi Ádám barátommal kezdtünk dalokat írni, kora tizenéves korunkban, csodálatos érzés volt az is már. Később sok zenekarban, a zenekarokon túl pedig sok zenei műfajban dolgoztam, és mindre szívesen emlékszem vissza. A  Spions, az URH, a Kontroll-Csoport, a Sziámi és az Isolated korszakok lezárultával folyamatosan, kiváló alkotótársakkal írok dalokat és éneklek együtt. A Müller Péter Sziámi AndFriends-ben, a Covid előtt nagyon sok és jó koncertünk volt, lemezeink születtek.

Nem álltunk le most sem, TV-felvételek, streamelt koncertek sora van mögöttünk és előttünk, készül a következő lemez, jobbnál jobb  dalokat írunk az AndFriends-nek Kirschner Péterrel, Winterverber Csabával, Varga Orsival, Bakos Zitával, Mózsik Imrével, aki egyben az általam működtetetett Berill Stúdió hangmérnöke is.

Közben rendszeresen lépek fel a verhetetlen Szakcsi Lakatos Bélával, Darvas Ferenccel, Jávori Ferenc Fegyával,  Kirschner Péterrel, a Baltazár Színház koncertjein, a Romano Drommal és még sok más izgalmas projektben. Emellett írok és fordítok dalokat operákba, zenés színpadi játékokba, musicalekbe. Lefordítottam Leonard Cohen dalainak jelentős részét is. 

– Fel szoktak kérni művészek –  pályakezdők, és befutottak is, – hogy írj nekik dalszöveget. Melyik nehezebb magadnak, vagy másoknak dalt írni?

– Egyik sem könnyű, de mind a kettő elemi örömforrás. Nagyon jó érzés meghallani, amit a dalok mezejéről személyesen nekem súgnak az illetékes, testetlen lelki társak. De ugyanilyen izgalmas egy előadó vagy zeneszerző bőrébe bújni, legyen bár befutott vagy fiatal pályakezdő. Sok csodálatos emberrel kerül így bensőséges, egyedi kapcsolatba a szövegíró. Nagyon gyakran túlmegy a kapcsolat a szövegíráson. Producerként is végigkísérem az általam, vagy mások által írt dalok alakulását, optimális formába kerülését, felvételeit.

– Dalszerző Klubot indítottál (szerk: az azóta bezárt) NyolcTízben, egy éve Napidal Sziámival címmel youtube csatornát működtetsz, rendszeresen fellépsz egy nem mindennapi helyen, a Baltazár Színházban. Ezekre a kezdeményezésekre mi vitt rá, mi volt a célod, illetve milyen tapasztalatokat szereztél általuk?

– A Baltazár Színházba az egészen rendkívüli tehetségű és emberségű Elek Dóra, a tehetséges, értelmi sérültekből álló társulat vezető hívott meg színésznek a Kőválasz című darabba, és ott annyira jól éreztem magam, annyi mindent kaptam, hogy azóta is oda tartozom. A Dalszerző Klub egyenes folytatása volt a korábban Bárdos-Deák Ágival és a Tütü tangós csapattal sok éven át (a Trafóban, a PIM-ben, a Szépművészeti Múzeumban, a Budapesti Kamaraszínházban és a Merlinben) működtetett Songwriters Klubnak, ahol a legkiválóbb zenészeket és költőket-szövegírókat hoztunk össze havi rendszerességgel. Az volt a szlogen, hogy “Ahol a dalok születnek”. Inspiráltuk az új dalok születését, a házigazda Sziámival és Gasner János zeneszerző barátommal pedig magunk is havonta prezentáltunk egy-egy új szerzeményt.

Közben egyetemeken, középiskolákban, az Íróakadémián és utoljára  a Vers-Dal Akadémián. Amikor kitört a járvány, a hallgatók megkeresésére ezt a tevékenységet áthelyeztem a digitális térbe, és elindítottam a Napidal Sziámival YouTube csatornát, ahova a várt 30-40 növendék helyett ezernél is többen iratkoztak fel. A Napidal félig dalszerző kurzus, mégis, jelenlegi formájában és kiterjedésében amolyan össznépi társzerző játék. Feldobok egy dalötletet (szöveg, tempó, ritmus, szerkezet – mindez csak körülbelül és lazán), és várom a zenésítéseket. Elképesztő, hogy mostanra jóval több, mint kétszáz aktív zeneszerző és “zeneszerző” kapcsolódott be, azért mondom így, mert nem feltétlen elvárás a zenei előképzettség, de még a hangszertudás se – az is érdekel, ha valaki csak beküldi a szöveghez általa illőnek kitalált éneket.

Ugyanakkor a teljesen amatőrök mellet számos sikeres, nagy szakmai tudású és múltú, sőt, jó pár Kossuth-díjas komponista is a szerző- és játszótársam lett a kezdetek óta, közös dalaink is születtek. Kezdő és profi zenészek,  zenekarok írtak dalt a szövegekre a Kalákától, Bérczesi Róberten, a PUF-on,  és Lócí Jáccik-on, Másik Jánoson, Czutor Zoltánon át Odettig – hogy csak néhánya említsek. Új zenekarok alakultak, és régiek alakultak újra a játék miatt, sokan házi stúdiót építettek, hangszert vásároltak, tanulmányokba kezdtek, családok láttak neki együtt énekelni. Lesznek lemezek és bejelentett, levédett dalok a szerzeményekből. Sokan egyéni koncertre készülnek, és rendszeresen lesznek klubszerű, kollektív koncertek is. Amikor majd lehetnek…

Tervezünk közös szakmai nyaralást is. Amikor majd lehet. Személyes tapasztalatom, hogy Anno a Sziget is valami hasonlóból, a Sziámi Zenekar nyaralásából indult és nőtte ki magát. Épp úgy, ahogy a Napidal műhely is a hajdani Songwriters Klubból.

– 2020 főleg a vírus és a korlátozások, tiltások éve volt. Ezt te hogyan élted meg, mennyire hatott a munkádra, a magánéletedre?

A munka folyamatos volt. Írtam, amennyit lehetett, koncerteztünk az AndFreinds-szel és a Romano Drommal is, színházi bemutatóim is voltak (Tesla, Tajtékos Dalok), készülnek az új színpadi művek Egressy Zoltánnal, Sebestyén Áronnal, Kiss Csabával és Kovács Adriánnal – a remény jegyében. A családi életünknek kifejezetten jót tett a járvány (kivéve persze azt az egy hónapot, amíg én magam is beteg voltam, ahogy egy időre a szüleim és a testvérem is bekapták a kórt). Ezt leszámítva három gyerekünkkel képeztünk karanténszigetet. Ötösben nem olyan nehéz, mint egy bezárt magányosnak. Kirándultunk, játszottunk, főztünk, beszélgettünk, óvatosan látogattuk idős szüleinket.

– 2021 decemberében már hetvenkedhetsz – szinte fura, így leírva, mert egyáltalán nem tűnsz ennyi idősnek. Tudom még korai, de tervezel erre a kerek dátumra külön eseményt, zenei meglepetést a közönségednek, vagy inkább szűk családi körben ünnepelnéd?

– A születésnapomra nem vállaltam bulit, de jubileumi koncertünk lesz ebből az alkalomból az AndFriends-szel és a Danubia szimfonikus zenekarral a MŰPA-ban. és lesz előtte még egy háromnapos, eléggé születésnap-közeli, minifesztivál jellegű koncertsorozatom az A38 Hajón. Az egyik nap a Bérczesi Róberttel a Napidalokból írt lemezünk bemutatója lesz a másik a Napidalos szerzők kollektív bemutatkozó kisfesztiválja. A zárónapon pedig zenészbarátaimmal a saját számainkból állítunk össze egész estés  válogatás programot az URH-tól a Kontrollon és a Sziámin át az AndFriends legjobb és legújabb, hamarosan lemezre kerülő számokig.

– Milyen nagyobb terveid vannak erre az évre, illetve mit kívánnál így 2021 elején?

– Írom a darabokat, készül az új lemez, és állandó, műhelyszerűen működő formába szeretném önteni a Napidal tapasztalatait. A Berill Stúdióban készülnek a zenei felvételek, amelyeknek producer házigazdája vagyok. Dolgozom a Miskolci Egyetem rektori tanácsadójaként a Romológia és a Könnyűzene szakirányok kiépítésén valamint a L.O.R.C.A Alapítvány roma kulturális felzárkóztatás programjában. Lélekben pedig már előre koncertezem, miközben testileg is  folyamatosan próbálunk a zenekarral. Élő koncerteket, felszabadult embereket, vírusmentes életet kívánok.

Köszönöm az interjút, én pedig ehhez a szerteágazó, sokrétű munkához kívánok kitartást és sok sikert.

Írta: Vrábel Ilona Éva

Képek forrása: Müller Péter Számi facebook oldala

Találatok: 221